A kutatás középpontjában a külföldi működő tőke hazai gazdaságra gyakorolt hatása állt. Bemutattuk, hogy mekkora többletnövekedést generált az FDI az elmúlt 15 évben az alternatív finanszírozási forrásokhoz képest. Emellett a tőkebeáramlás költségeit is számszerűsítettük, majd a két hatás eredőjét a GNI-ra gyakorolt hatásban összegeztük. Bemutattuk, hogy a fogadó ország milyen jellegzetességei határozzák meg az FDI-ból származó előnyök mértékét, így gazdaságpolitikai ajánlásokat is tettünk.

A kutatás középpontjában a gyógyszergyártók álltak, és azt vizsgáltuk meg, hogy milyen szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, figyelembe véve az ágazatban tevékenykedő vállalatok működéséhez köthető tovagyűrűző hatásokat is. Az aktuális helyzet áttekintése mellett elvégeztük a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott, a gyógyszeripart érintő lépések hatásvizsgálatát és a várható vállalati reakciók figyelembevételével megbecsültük az államháztartásra gyakorolt nettó hatást.

A vizsgálat során a fukusimai atomkatasztrófa és a német energiafordulat nemzetközi és hazai hatásait kutattuk. Az eseményeket az atomenergia ellátási lánca, az európai szabályozási környezet, valamint az európai villamosenergia-piacok szempontjából közelítettük meg. A hazai hatások kutatása során a nemzeti energiapolitika, a hazai atomerőműtervek, valamint a villamosenergia-piac szabályozásának megváltozott környezetére fókuszáltunk. A kutatást lakossági felmérés egészítette ki, a hazai közvélemény reakciójának felmérése érdekében.

A kutatás fókuszában néhány sikeresen felépített szövetkezeti banki modell állt. A finn, a német és az olasz modellek történeti hátterének áttekintését azok működési sajátosságainak, hálózati jellemzőinek, teljesítményének, valamint a szövetkezeti bankok helyi-regionális beágyazottságának elemzése követi. A szövetkezeti hálózatok teljesítményének történelmi hagyományaik, jogi szabályozásuk és struktúrájuk fényében történő vizsgálata mellett a globális pénzügyi rendszereknek való kitettségüket is tanulmányoztuk.

A fenntarthatóság fogalmát és annak elméleti hátterét két különböző dimenzióban, a makrogazdaság és az államadósság szempontjából vizsgáltuk meg, majd ezekből kiindulva saját számításokra épülő kutatást végeztünk. Az elemzés a magyar gazdaság és államadósság fenntarthatóságát vizsgálja, nagy hangsúlyt fektetve az elmúlt 20 év folyamataira és rávilágítva azokra a külső tényezőkre, melyek befolyásolják az ország mozgásterét.

A vizsgálat célja egy alapos ágazati elemzés készítése volt a magyar építőiparról, különös tekintettel az elmúlt néhány évben lezajlott változásokra és a főbb trendeket befolyásoló tényezők feltárására. A kutatás során a makrogazdasági dimenzió mellett nagy hangsúlyt fektettünk a vállalati szintű adatbázisokra is. A múlt mellett az aktuális piaci helyzetet, a jelenlegi kihívásokat is górcső alá vettük, és készítettünk egy kitekintést is az építőipar várható jövőjéről.

A kutatási cél a távhő-szolgáltatási szektorban alkalmazható ármeghatározás módszertani hátterének kidolgozása volt. Ennek keretein belül a szektor adatszolgáltatását, adatbázisba rendezését, az árszabályozási elvek kidolgozását, valamint az ármeghatározáshoz szükséges modell összeállítását végeztük el folyamatos egyeztetés mellett. A körülmények megváltozásával párhuzamosan tovább módosítható modell a távhőszektor szereplői, a termelők és a szolgáltatók számára határoz meg elismert költségeket és ezeken alapuló hatósági árakat.

Kutatásunkban nemzetközi példák segítségével elemeztük a magyar társadalombiztosítás öregséginyugdíj-rendszerének átalakítási lehetőségeit. Vizsgálatunk célja az egyéni számlás nyugdíjrendszer működését meghatározó kulcstényezők azonosítása, magyar sajátosságokhoz igazítása volt. Emellett áttekintettük az állami öregséginyugdíj-rendszer további közpolitikákkal (adó-, család- és szociálpolitika) való összehangolásának kérdéseit, illetve piaci megoldásokkal történő kiegészítési lehetőségeit.

Megvizsgáltuk hazánk versenyképességi helyzetét a visegrádi országokkal és az Európai Unióval összevetve. A regionális összehasonlítás mellett feltártuk az elmúlt évek tendenciáit, megvizsgáltuk, mely területeken sikerült javítani a versenyképességet, és hol vannak hiányosságaink. Rávilágítottunk azokra a területekre, ahol érdemi eredményt lehetne elérni a különböző fejlesztéspolitikai eszközök segítségével, majd összevetettük, hogy ezek közül melyeket fedi le a hazai fejlesztéspolitika meghatározó dokumentumának számító Új Széchenyi Terv.

Az intézet munkatársai által jegyzett, tudományos folyóiratban megjelenő publikációk:

Balatoni András - Pitz Mónika [2012]: A külföldi működő tőke hatása a magyar bruttó nemzeti jövedelemre. Közgazdasági Szemle. LIX. évfolyam 1-30. o.

Tóth G. Csaba: [2011]: Adósságdinamika és fenntarthatóság. Statisztikai Szemle. 89. évf. 12. szám 1242-1268. o